Miért betoncserép?

1. méret- és színtartó


Egy-egy beton tetőcserép mérete kevesebb, mint 1 mm-rel tér el a sablonmérettől. Szemben a kerámiával, ahol egy átlagos, 400 mm hosszúságú tetőcserép esetén 8 mm eltérés is megengedett. Jóval hosszabban ellenáll az időjárás szélsőséges hatásainak és a Nap fakító erejének, így jobban megőrzi eredeti színét más tetőfedőanyagokhoz képest.

2. fagyálló és ellenáll a környezeti hatásokkal szemben


Átlagosan 50%-kal nagyobb törőszilárdságot mutat fel az égetett anyag tetőcserepekkel szemben. A Bramac beton tetőcserepek 500 fagyás-olvadás ciklusra vannak tesztelve, a kerámia tetőcserepek általánosságban 25-re.

3. zajcsillapító


Akár 7 decibellel jobban csillapítja a zajt más tetőfedőanyagokhoz képest.

… ráadásul környzettudatos


A betoncserepek gyártása energiahatékonyabb és 50%-kal kevesebb CO2 kibocsátással jár, mint más fedőanyagoké.

A tetőcserép szerepe a tető súlyterhelésében

A tetőszerkezetek – és azok egyes elemeinek (oszlopok, szelemenek, szarufák) – megtervezése összetett, méretezési szabványok által szabályozott statikus mérnöki feladat, melynek során természetesen figyelembe kell venni a tetőt érő összes hatást.

Melyek ezek a terhek:

  • a szélteher
  • a hóteher
  • a fedés terhe (héjazat + lécezés vagy deszkázat)
  • a tetőszerkezet (ön)súlya
  • a beépítés terhei (hőszigetelés és a belső burkolat).

 

Az igénybevétel függ a tető hajlásszögétől is: alacsony hajlásszög esetén a hóteher, meredek tetőnél a szélteher a mértékadó. (Egy 25 fokos tető terhei akár 20%-kal is meghaladhatják egy ugyanilyen, de 40 fokos hajlásszögű tető terheit.)

Egy tetőnek akár 80 kg szél- és 110 kg hóterhelést is ki kell bírnia négyzetméterenként a fedés, a tetőszerkezet és a beépítés súlya mellett, tehát összességében maximum 380 kg/m². A tetőcserép súlyának mértéke elenyésző a teljes tetőt érő terheléshez képest, legyen szó akár beton, akár kerámia tetőcserépről, mert súlyuk közel azonos. (beton: 39-50 kg/m²; 40-50 kg/m²).

A méretezés során figyelembe kell venni az állandó (önsúly) és az esetleges terhek (pl. hóteher) arányát: „könnyű” tető esetén emiatt a biztonsági tényező + 75% is lehet, azaz, amit nyertünk a „réven“, elveszítjük a „vámon”!

Mivel a fenti terhek közül egyedül a csak a fedés terhe választható, könnyen belátható, hogy az egyes cserépfedések közötti – egyébként sem jelentős – súlykülönbség nem befolyásolja lényegesen a szükséges faszerkezetek keresztmetszeteit. A tévhitek okán, a köznyelvben „nehéznek” nevezett tetőfedőanyagok alkalmazásának számos lényeges előnye van, ezért is alkalmazzák ezeket régóta, szerte az egész világon. A tetőtérbeépítés határoló szerkezeteibe beépített anyagok tömegének „növelése” a külső hőmérsékletváltozások késleltetésével javítja annak hőcsillapítását, így csökkenthető a tetőtér túlzott nyári felmelegedése.

 

Nagyobb tömegű fedés és tetőszerkezet esetén:

  • jobb a hőcsillapítás
  • nagyobb a viharállóság
  • és jobb a hanggátlás.